Month: augusztus 2017

Szatmári Gergely képei az American Idler című könyvéből

Az American Idler c. sorozat az amerikai életmód spontán megfigyeléseire épül és az a szabadság hívta életre, amely lehetővé tette számomra, hogy egy évig egyfajta tétlenségre kárhoztatva, szabadon vizsgálhassam az amerikai társadalom mûködését. A kiindulópontom Yoshida Kenkó 12. századi japán buddhista szerzetes könyve (Keene, Donald: The Tsurezuregusa of Kenko: Essays in Idleness, Columbia University Press, 1967) Az esszégyűjtemény e száműzetésre kárhoztatott és a társadalomból kivetett egykori csatlós megfigyeléseit és visszaemlékezéseit rögzíti. Az egyes írásoknak nincs összefüggő, meghatá...
Olvass tovább

Ti kértétek – mi elhoztuk! Vivian Maier képei újra a Mai Manó Házban

A Mai Manó Ház történetének egyik legnépszerűbb kiállítása volt a fényképező dadus, Vivian Maier képeit bemutató tárlat. John Maloof, az amatőr történész, tíz évvel ezelőtt, 2007-ben egy chicagói aukcióház árverésén bukkant rá egy jelöletlen, temérdek negatívot tartalmazó dobozra, s ezzel felfedezte a huszadik század egyik kiváló utcai fényképészét. Személyes érdeklődése szorgos kutatómunkává alakult, s az évek során feltárta a több mint 2000 tekercs filmből, 3000 nyomatból, és több mint 100 000 negatívból álló hagyatékot, melynek nagyobb részét Vivian Maier maga valószínűleg soha nem mutatta ...
Olvass tovább

Daguerre’ fényképei. (Jules Janin után.) – Athenaeum, 1839. március

Daguerre találmánya először Európát, később az egész világot lázba hozta, így egészen gyorsan érkezett el híre hazánkba is. A felfedezést 1839. január 7-én jelentette be Arago a Francia Akadémián, és már február 2-án megjelent az első magyar sajtóhír a Hasznos Mulatságok hasábjain, mely Daguerre találmányát "mindenek fölött legérdekesebb fölfödözés"-ként említi. Március 7-én Vörösmarty lapja, az Athenaeum egy francia író, Jules Janin beszámolója alapján már részletesen, jóval alaposabban mutatja be a "nagy találmányt". Lapozó rovatunkban - ma, a Magyar Fotográfia Napján - a teljes írást megism...
Olvass tovább

A hét fotója #292

A hét fotója minden hétfőn az a kép, mely a Mai Manó Ház Facebook rajongói oldalán bemutatott A NAP FOTÓJA válogatásunkból az előző héten a legjobban tetszett nektek.   Fotó: Ruth Orkin: Mary és Morris borotválkoznak, NYC, 1966 (forrás: orkinphoto.com) Forrás: Maimanóház.blog.hu
Olvass tovább

Fotográfusok – Made in Hungary: Dienes Andor/Andre de Dienes (1913-1985)

Andre de Dienes (Dienes Andor ) (Kézdivásárhely,1913. december 18. – Hollywood, 1985. április 11.) A kis Dienes az Apor bárók egykori fészke, a háromszéki Torja szülötte. Tizenkét évesen hagyta el családjával Romániát. Kezdetben kifutófiúként dolgozott a magyar fővárosban, majd egy selyemüzlet alkalmazottja lett. Ekkoriban kezdett fotózni, rajzolni, festeni. Anyja öngyilkossága után, alig 15 évesen nekivágott a világnak, és többnyire gyalogszerrel bejárta Európa több országát. Tunéziában, vette meg első kameráját, egy 35 mm-es Retinát. 1933 után öt évig Párizsban élt, ott vásárolt egy új Rolle...
Olvass tovább

Instant Light – Tarkovszkij polaroid felvételei

„1977-ben, Moszkvában tartott esküvőmön Tarkovszkij egy Polaroid kamerával jelent meg. Akkoriban fedezte fel magának ezt az eszközt, és nagy élvezettel használta közöttünk. Ő és Antonioni voltak az esküvői tanúim. Az akkori szokás szerint nekik kellett kiválasztani, mit játsszanak a zenészek a házassági dokumentumok aláírása alatt. Ők a „Kék Dunát” választották. Abban az időben Antonioni is gyakran fényképezett Polaroiddal. Emlékszem, hogy egy terepfelmérés során Üzbegisztánban, ahol egy filmet akartunk forgatni – amelyet végül is nem készítettünk el – három idősebb muszlimnak odaadta a róluk ...
Olvass tovább

Válogatás Hemző Károly Csak lovak című albumának képeiből

Csak lovak. Csak lovak? Kérem a kérdésre a kiállítás vagy a könyv végére érve tessék majd választ adni. Mert Hemző lovai nem csak, sőt, nem elsősorban állatok. Látunk itt vidám és bánatos, játékos és magába forduló, anyai érzelmektől áthatott és intrikusan pimasz, együgyű és nagyon értelmes lófejeket - mintha megszólalnának (de minek?) -, látunk vágtató és poroszkáló, négy lábukat az ég felé nyújtva hengergőző paripákat, s ha figyelünk, látjuk persze magunkat is, miközben egyetlen ember sem érdemelte ki, hogy Hemző lóképeinek bármelyikére rákerüljön. Csoda ez? Nem, ha olvasták a mi generációnk...
Olvass tovább

Brassaï Éjszakai Párizs sorozata a Picture Postban (1939. január)

A Picture Post az erős vizuális történetmeséléssel tűnt ki a kor többi képes magazinja közül. Egy képes anyag 6-8 képből, és a hozzájuk tartozó rövid szöveges leírásból állt, de a témával megbízott fotósok még a hat kép kiválasztásához is több száz negatívot adtak le a szerkesztőknek. Így nézett ki egy kiemelt anyag a negyvenes évek legmodernebb képes magazinjában, az angol Picture Postban. Brassai fotósorozata, az Éjszakai Párizs az újság 1939. januári számában jelent meg. A képre kattintva belelapozhatsz a Picture Post számába, ami nyolc oldalon közölte a világhírű magyar fotóművész, Brassaï...
Olvass tovább

5 ritkán látott Robert Doisneau fotó

1912. április 14-én született Robert Doisneau francia fotóművész, akinek ma nevét sajnos már kevesebben, de fényképeit annál többen ismerik. Doisneau nem tett mást, mint Párizs utcáin az élet legkisebb és legegyszerűbb pillanatait kapta el úgy, ahogy azok általában történni szoktak. Több mint 450.000 fotót készített, miközben azt kutatta hol lát valami össze nem illőt, nevetségeset, humorosat, ironikusat és mindazt a szatirikus vonást, ami az életben is megtalálhatóDoisneau első tapasztalatait az ipari fényképezés terén szerezte, amikor 1935-ben a Renault autógyár számára dolgozott. Három évve...
Olvass tovább